Munkavédelem

Global-Okt Kft.

Munkavédelem

 

A munkavédelem az egészséges munkakörülmények és a balesetmentes munkakörnyezet kialakításával, fenntartásával és fejlesztésével foglalkozó szakterület. Előbbivel egyik nagy területe, a foglalkozás-egészségügy, míg utóbbival másik területe a munkabiztonság foglalkozik.

Követelményrendszerét a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint az állam határozza meg, szigorú jogszabályi előírások mentén. A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, a szabályok betartásáért pedig a munkáltató felel.

Minden munkáltatónak törvényi kötelezettsége és egyben érdeke a munkavédelem előírásainak megvalósítása és annak betartatása.

Ha Önnek legalább egy fő munkavállalója van, akkor a munkavédelmi törvény hatálya Önre is kiterjed.

Magyarországon a munkavédelmi tevékenységet, illetve ezen területre koncentrálódó szolgáltatások nyújtását csak megfelelő végzettséggel rendelkező (munkavédelmi technikus, munkavédelmi szakember/szakmérnök) személy végezheti.

Vállalkozásunk szakemberei felsőfokú munkavédelmi képesítésekkel rendelkeznek.

Szolgáltatásaink köre kiterjed:

  • Biztonsági és Egészségvédelmi Terv (BET) elkészítésében való közreműködésre;
  • biztonsági piktogramok típusának és mennyiségének meghatározására, beszerzésére;
  • egyéni védőeszközök juttatási rendjének kidolgozására;
  • elsősegélynyújtó tanfolyamok megszervezésére és lebonyolítására;
  • építőipari biztonsági és egészségvédelmi koordinációra;
  • folyamatos havi munkavédelmi szaktevékenység ellátására;
  • időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésére;
  • időszakos helyszíni bejárások megtartására, dokumentálására;
  • kockázatértékelések elkészítésére (általános, kémiai, biológiai, legionella, optikai);
  • Mentési Terv elkészítésére;
  • munkabalesetek kivizsgálására;
  • munkavédelmi oktatási tematika kidolgozására, oktatás megtartására, dokumentálására munkába álláskor és meghatározott időnként;
  • Munkavédelmi Szabályzat készítésére;
  • munkavédelmi üzembe helyezés előkészítésére;
  • orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjének leszabályozására;
  • soron kívüli ellenőrzés elvégzésére;
  • szakmai képviselet ellátására az eljáró hatóságok felé;
  • veszélyes gépek üzembe helyezésére.
  1. május elsejétől a szakfeladatok ellátására minden munkáltatónak meg kell bíznia egy – a jogszabályi előírásoknak megfelelő – munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személyt.

 

Vállalkozásunk segítségével:

  • biztosítható a jogszabályi védettség,
  • minimálisra csökkenthető a balesetek kockázata,
  • minimálisra csökkenthető a munkahelyi balesetek által okozott munkaidő kiesés,
  • adminisztrációs költségeket takaríthat meg,
  • növelheti munkavállalói biztonságérzetét,
  • mindezek által pedig gazdasági előnyre tehet szert.

Szolgáltatásainkat mindig az Önök igényeire szabjuk.

A munkavédelmi feladatellátás szakmai tartalma tetszőlegesen módosítható az Önök által végzett tevékenységeknek megfelelő, egyedi és aktuális igények szerint.

Tevékenységünket – az Önök igényei szerint – folyamatos szolgáltatás keretében, szerződés alapján, illetőleg eseti jelleggel látjuk el.

Forduljon hozzánk bizalommal!

Árajánlat kérése

Más gazdasági ágazatokhoz képest az építkezéseken dolgozó munkavállalók különösen magas baleseti és egészségügyi kockázatnak vannak kitéve.

Az építkezéseken főleg abból adódnak veszélyhelyzetek, hogy a különböző munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók végezte munkák egy időben, vagy közvetlenül egymás után történnek. Egész Európára kiterjedő vizsgálatok kimutatták, hogy az építési munkálatok során bekövetkező munkabalesetek jelentős része tervezési hibára, hiányos szervezésre és a munkálatok, valamint a védelmi intézkedések hibás koordinációjára vezethető vissza.

Ennek a helyzetnek a javításra adta ki az EU a 92/57/EGK direktívát, amely a magyar jogrendbe „az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelettel került átültetésre.

A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv.

A biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határozni az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek az építési folyamat során egymás után, illetve egymással párhuzamosan végzendő munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják.

Az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülmények

  • Azok a munkák, amelyek talajmegcsúszás következtében betemetéssel, mocsaras területen való elmerüléssel vagy magas helyről történő leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót.
  • Egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes anyagokkal, készítményekkel vagy biológiai tényezők expozíciójával járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet vagy egyéb jogszabály alapján meghatározott gyakoriságban időszakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés.
  • Egyéb jogszabályokban meghatározott, foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkaterületen történő munkavégzés, illetve foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munka.
  • Magas feszültségű vezetékek közelében végzett munka.
  • Vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás kockázatával járó munkaterületen történő munkavégzés.
  • Olyan munkakörülmények, amelyek vízbefúlás veszélyével járnak.
  • Árokban, alagútban végzett munka, földalatti munka.
  • Légvezetékeket szállító járművek kezelői által végzett munka.
  • Keszonban, túlnyomásban végzett munka.
  • Robbanóanyagok használatával kapcsolatos munka.
  • Nehéz, előre gyártott elemek összeszerelésével vagy szétbontásával kapcsolatos munka.

 

Segítségre van szüksége a Biztonsági és Egészségvédelmi Terv készítésével kapcsolatban?  Keressen minket, segítünk!

 

Figyelemfelhívó és biztonsági jelek kihelyezése szükséges az adott létesítmények illetve munkakörök veszélyességi besorolása szerint. A tűz és munkavédelmi jelek és táblák típusára, mennyiségére és pontos helyére vonatkozó meghatározásokat szakember végezheti a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint, amelyeket rögzíteni kell a tűzvédelmi és munkavédelmi szabályzatokban és azok mellékleteiben.

Keressen minket, segítünk!

Árajánlat kérése

Figyelemfelhívó és biztonsági jelek és táblák előírásai

Az alábbi szöveg csak akkor jelenjen meg, ha a kék részre rákattintanak.

 

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről

(3) E rendelet alkalmazásában:

  1. a) biztonsági és egészségvédelmi jelzés (a továbbiakban együtt: biztonsági jelzés): meghatározott mértani forma, szín-, hang-, fény-, képjel (piktogram) emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely – az egyéb munkavédelmi követelmények teljesülése mellett – lehetővé teszi, hogy a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók időben felismerhessék a veszélyforrásokat (kockázatokat);
  2. b) biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel;
  3. c) tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt;
  4. d) figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet;
  5. e) rendelkező jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő;
  6. f) elsősegély- vagy menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi;
  7. g) tűzvédelmi tájékoztató jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi,

ga)3 tájékoztató jel: olyan jel, amely a b)–g) pontban megnevezett jelektől eltérő egyéb információt közöl (pl. iránymutató jelek);

  1. h) jelzőtábla: biztonsági jelet hordozó tábla, amelynek felismerhetőségét kellő megvilágítás biztosítja;
  2. i) kiegészítő tábla: a jelzőtáblával együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla;
  3. j) biztonsági szín: olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából;
  4. k) képjel (piktogram): jelzőtáblán vagy világító táblán alkalmazott sematikus ábra;
  5. l) világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból álló, belülről vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült biztonsági jelet hordozó eszköz,
  6. m) hangjel: olyan, előzetesen meghatározott jelentésű akusztikus jel, amelyet természetes vagy szintetizált emberi beszédhang alkalmazása nélkül bocsát ki az arra szolgáló eszköz;
  7. n) szóbeli kommunikáció: előre meghatározott formájú, természetes vagy szintetizált emberi hangon történő közlés;
  8. o) kézjel: az irányítást végző személy karjának vagy kezének előzetesen meghatározott jelentésű mozgása vagy helyzete, amely veszélyt, illetve szükséges tevékenységet jelez.

 

54/2014 (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

  1. fejezet – Értelmező rendelkezések

 

Tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak

 

  1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
  2. biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli,
  1. elhelyezési magasság: a biztonsági jelek és a menekülési útirányt jelző elemek számára szolgáló telepítési hely, amely lehet
  2. a) alacsony elhelyezési magasság:a padlószinten vagy a jelek, elemek alsó éle a padlószint felett legfeljebb 0,4 méter magasságban van,
  3. b) középmagas elhelyezési magasság: az alacsony és a magas elhelyezési magasság között, a padlósíktól mérve a jelek, elemek alsó éle 1,5–1,8 méter magasságban van,
  4. c) magas elhelyezési magasság: a jelek, elemek alsó éle a padló felett legalább 1,8 m, de legfeljebb 3 m magasságban van,
  1. figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet,
  1. kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla,
  1. menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz,
  1. tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt, valamint az adott helyen veszélyes tevékenység végzésének tilalmára utal,
  1. tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi,

 

VIII. fejezet – Kiürítés

 

  1. Átmeneti védett tér követelményei

 

  1. § (1) Az önálló helyiségként kialakított átmeneti védett teret…
  2. d) biztonsági világítással kell ellátni és
  3. e) a rendeltetésére utaló biztonsági jellel kell ellátni.

(3) A füstmentes lépcsőházi pihenő részeként kialakított átmeneti védett teret úgy kell a lépcsőházon belül elhelyezni, hogy az ott várakozó személyek ne akadályozzák a nyílászárók használatát és a menekülést. A védett teret a rendeltetésére utaló biztonsági jellel kell ellátni és a várakozásra kijelölt terület határait a padlón jelölni kell.

 

  1. A tartózkodási hely védelme
  2. § (1) Az előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek tartózkodási helyét…
  3. c) biztonsági világítással kell ellátni

 

  1. Menekülési útvonal követelményei

 

  1. § (6) A menekülési útvonalat biztonsági világítással, menekülési jelekkel és menekülési útirányjelző rendszerrel kell ellátni a XIII. fejezet szerint.
  2. §

(7) Menekülésre szolgáló, üzemszerűen kulcsra zárt ajtó nyithatósága abban az esetben biztosítható kulcsdoboz elhelyezésével, ha…

  1. b) a kulcsdobozt a menekülő személy számára elérhető helyen, az ajtótól legfeljebb 0,5 m távolságra és biztonsági jellel megjelölve helyezik el,

 

  1. fejezet – Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények
  1. Fali tűzcsapok kialakítása

 

  1. § (2) A meglévő száraz felszálló tüzivízvezeték átalakítása során
  2. c) az átalakított száraz felszálló tüzivízrendszert a bejáratoknál – a csatlakozó szintek feltüntetésével – és az adott szinteken biztonsági jellel kell megjelölni.

XII. fejezet – Speciális építmények tűzvédelme

 

  1. Közúti alagutak

 

  1. § (2) A közúti alagutakban biztonsági világítást, valamint magasan és alacsonyan telepített, kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni, kialakítani. A biztonsági világítást, valamint világító menekülési jeleket úgy kell tervezni, hogy egy meghibásodás miatt legfeljebb 50 m hosszúságú szakasz eszközei válhatnak üzemképtelenné.

(3) Az alagút mindkét oldalfalán 50 méterenként el kell helyezni a két legközelebbi vészkijárat távolságát és irányát tartalmazó jelölést. A jelölésnek legalább 25 m távolságból felismerhetőnek kell lennie, és nem lehet magasabban 2 m-nél.

 

  1. Felszín alatti vasútvonal

 

  1. § (7) A vonalalagutakban, valamint az állomások területén biztonsági világítást, valamint kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni, kialakítani. Menekülési útirány-jelző rendszert kell elhelyezni, kialakítani a peron padlójában.

 

  1. Ponyvaszerkezetű építmények

 

  1. § (4) A ponyvaszerkezetű építményekben biztonsági világítást, valamint kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni.

 

  1. Állvány jellegű építmények

 

  1. § (1) Az 50 fő feletti tartózkodásra szolgáló állvány jellegű építmény esetén menekülési útirányt jelző rendszert kell kialakítani.

(2) A tömegtartózkodásra szolgáló állvány jellegű építmény esetén, ha naplementét követően használják az építményt, akkor biztonsági világítást kell kialakítani.

 

  1. Szín építmények

 

  1. § (1) Az 50 fő feletti tartózkodásra szolgáló szín építmény esetén menekülési jeleket kell elhelyezni.

(2) A tömegtartózkodásra szolgáló építmény esetén, ha naplementét követően használják az építményt, biztonsági világítást és kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelet, jeleket kell elhelyezni.

 

XIII. fejezet – Villamos és villámvédelmi berendezések

 

  1. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer

 

  1. § (1) Biztonsági világítást kell létesíteni
  2. a) a KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán,
  3. b) óvoda, iskola, gyermekjóléti, gyermekfoglalkoztató, kényszertartózkodásra szolgáló intézmény menekülési útvonalán,
  4. c) átmeneti védett térben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
  5. d) biztonsági felvonó előterében,
  6. e) tűzoltósági beavatkozási központban és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
  7. f) tűzeseti főkapcsolót tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
  8. g) tűzjelző központ helyiségében és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
  9. h) beépített tűzoltó berendezés elzáró szerelvényét tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
  10. i) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
  11. j) ahol e rendelet előírja és
  12. k) ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása érdekében előírja.

(2) Kívülről vagy belülről megvilágított magasan, vagy ha nem lehetséges, középmagasan elhelyezett menekülési jeleket kell létesíteni

  1. a) az AK, KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán vagy
  2. b) a 100 fő feletti befogadóképességű helyiségben.

(3) Alacsonyan telepített menekülési jeleket kell létesíteni – a füstmentes lépcsőházak kivételével – a magasan telepített biztonsági jelek kiegészítéseként

  1. a) az 1000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán vagy
  2. b) ahol e rendelet előírja.

(4) A (2) bekezdésben előírt menekülési jelek megvilágításának a használat időtartama alatt folyamatos üzeműnek kell lennie abban az épületrészben, ahol a menekülő személyek nem rendelkeznek helyismerettel.

(5) Pánik elleni világítást kell létesíteni

  1. a) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben és
  2. b) a nem menthető vagy előkészítéssel menthető személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben.

(6) Menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni

  1. a) 3000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán és
  2. b) ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása, a füstfejlődés jellemzői alapján előírja.

 

  1. § Biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására.

 

  1. § (1) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett
  2. a) tűzoltó készülékeket,
  3. b) fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait,
  4. c) bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat,
  5. d) kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és
  6. e) beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát.

(2) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelően a helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel kell jelölni

  1. a) a gyújtóforrás alkalmazásnak és az adott területre vitelének tilalmát,
  2. b) a dohányzás tilalmát és
  3. c) a vízzel oltás tilalmát.

(3) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő biztonsági jellel kell figyelmeztetni

  1. a) a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére,
  2. b) a radioaktív anyag jelenlétére és
  3. c) az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére.

(4) A közművek főelzáró szerelvényeinek helyét az építmény főbejáratánál jelezni kell.

(5) A robbanásveszélyre figyelmeztető, valamint a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jeleket a 20 m2-nél kisebb helyiségben nem szükséges elhelyezni, csak azok bejáratánál.

 

  1. § A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetőek legyenek, a 13. melléklet 1. ábrája alapján.

 

  1. § A két szintnél magasabb vagy egynél több pinceszinttel rendelkező épület esetében a szintszámot jelölni kell minden lépcső vagy lépcsőház csatlakozó szintjén, kivéve a NAK osztályba tartozó lakóépületeket. A KK és az MK osztályba tartozó épületekben a lépcső vagy lépcsőház kijárati szintjén lévő ajtónál jelölni kell, hogy az adott lépcsőn az épület mely szintjei érhetők el.

 

  1. § (1) A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell.” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.

(2) A tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló ajtókat „Tűzszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell.” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.

 

  1. § (1) A 146. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a 13. melléklet 2. és 3. ábrája szerint a kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó mellett menekülési jellel kell megjelölni. A menekülési jelet tilos az ajtóra szerelni. A pánikrúddal ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel.

(2) Az épületben elhelyezett felvonók esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos felvonóknál, pedig a vonatkozó műszaki követelmény szerinti a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületekben, ha külföldi személyek is előfordulhatnak, a biztonsági jeleket angol és német nyelven, valamint a nagy számban előforduló külföldi személyek anyanyelvén is fel kell tüntetni vagy ezeket helyettesítő piktogramot kell elhelyezni.

 

  1. § (1) A magasan telepített menekülési jelek felismerhetőségi távolságát a vonatkozó műszaki előírás szerint kell meghatározni. Az ilyen magasságban rögzített, menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában el kell helyezni. A menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie.

(2) Középmagasan elhelyezett menekülési jeleket úgy kell elhelyezni, ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági jeleket elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagokra, berendezési tárgyakra tekintettel. A menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie.

(3) Az alacsonyan telepített menekülési jeleknek folyamatosan kell az útirányt mutatniuk, és a biztonsági jeleknek 5,0 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük.

(4) A menekülési jelek telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott található anyagok füstfejlesztő képességét.

 

XVIII. fejezet – Használati szabályok

 

  1. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok

 

  1. § (3) A helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni.

 

  1. Dohányzás

 

  1. § (2) Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot előállítanak, tárolnak, feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni.

 

  1. Szállítás és vontatás

 

  1. § (3) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, valamint égést tápláló gázt szállító tartálykocsi, tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan a veszélyre utaló feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás, műszaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mellőzhető.

 

  1. Tűzoltási út, terület és egyéb utak

 

  1. § (1) Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le.

 

  1. Villamos berendezés

 

  1. § (4) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható.

 

  1. Szabadtéri rendezvények

 

  1. § (1) Szabadtéri rendezvény veszélyeztetett területéről a gyors és biztonságos menekülés, menekítés érdekében menekülési lehetőséget kell biztosítani.

(2) A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát – a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén – világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelölések láthatóságát oly módon kell biztosítani, hogy a résztvevők számára a szabadtéri rendezvény területének bármely pontjáról, annak teljes időtartama alatt legalább egy jelölés látható és felismerhető legyen.

(3) A (2) bekezdés szerinti jelölések, biztonsági jelek legkisebb mérete 1200 ´ 600 mm.

 

  1. Kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények

 

  1. § (3) Az irányítási ponton 2 db 55A, 233B, C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, melyeket nem szükséges az e rendeletben meghatározottak szerint biztonsági jellel megjelölni.

 

  1. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

A munkáltató által folytatott tevékenységgel kapcsolatos kockázatok kiértékelését követően szükséges a munkakörönként felmerülő kockázatok hatásainak csökkentése érdekében meghatározott egyéni védőeszközök beszerezése, kiadása a munkavállalók részére, valamint gondoskodni kell az elhasználódott védőeszközök rendszeres cseréjéről.

Az egyéni védőeszközök átvételét, selejtek visszavételét jegyzőkönyvezni szükséges.
A szükséges egyéni védőeszközök meghatározása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység.

Egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje, vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

A kockázatértékelés, munkavédelmi szabályzat kidolgozásának részeként, vagy szükség szerint azoktól függetlenül vállaljuk az Egyéni Védőeszköz Juttatási Rendjének kidolgozását.

Árajánlat kérése

Munkahelyi elsősegélynyújtás /Engedélyszám: E-001665/2017/D006/

Képzésünk célja: olyan munkavállalók képzése, akik a munkahelyi balesetek során magas szintű elsősegélynyújtással tudják ellátni az esetlegesen rászoruló munkatársakat.

A cél elérése érdekében a képzésben résztvevő hallgatókkal megismertetjük az elsősegélynyújtás általános szabályait és az elméleti képzés mellett gyakorlati feladatokon keresztül be is gyakoroltatjuk az elsősegélynyújtást. Az újraélesztést ambu babával (újraélesztési fantommal) és automata oktató defibrillátorral oktatjuk.

Képzésünk megfelel:

  • az Országos Mentőszolgálat,
  • a Magyar Resuscitatios Társaság,
  • az European Resuscitation Council (ERC), valamint
  • az Emergency First Response (EFR) irányelveinek.

Képzés helyszíne: igény esetén kihelyezett képzés (Megrendelő telephelyén)

Tanfolyam időpontja: Megrendelővel egyeztetve (hétköznapokon, igény szerint hétvégén is)

Bemeneti feltétel: nincs

Egészségügyi alkalmassági követelmény: nincs

Képzés időtartama: 6 óra (3 óra elmélet + 3 óra gyakorlat) – igény esetén ettől eltérő is lehet

Ajánljuk: kis-, közép-, és nagyvállalatok munkavállalói részére

A képzést rutinos és naprakész ismeretekkel rendelkező mentőtisztekkel, mentőápolókkal, egészségügyi szakoktatókkal együttműködve szervezzük, így a szakmai háttér biztosított ahhoz, hogy jól képzett, szükség esetén segíteni tudó kollégáik legyenek a vizsga után.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 46.§-a és a 3/2002. SzCsM-EüM rendelet értelmében a munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásnak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell
a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

 

Minden munkahelyen, minden műszakban a munkáltatóknak biztosítani kell a kiképzett munkahelyi elsősegélynyújtó munkavállaló jelenlétét.

Az elsősegélynyújtó ismeretek elsajátításával nem csak törvényi kötelezettségének tesz eleget a foglalkoztató, kiképzett munkatársai akár életet is menthetnek!

Az elsősegélyt nyújtók száma a munkahelyek sajátosságaitól függ: a munkafolyamatok kockázatától, a munkavállalók létszámától valamint a balesetek előfordulásától.

Egyszemélyes munkavégzés esetén képzett elsősegélynyújtót nem kell kijelölni, de
a munkavállalót a tevékenységével összefüggő elsősegély-nyújtási ismeretekre ki kell oktatni.

Kiképzett elsősegélynyújtónak azt a munkatársat kell tekinteni, aki:

  • elsősegély-nyújtási ismeretekből – szakmai képzés keretében, kiképzett, oktatott és vizsgázott,
  • az állami intézményeknél – az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzése céljából – szervezett tanfolyamokon vizsgát tett
  • gazdasági társaságoknál, oktatási intézményeknél – az elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzése céljából – szervezett tanfolyamokon vizsgát tett.

 

A két évnél régebben vizsgázott személy akkor minősül kiképzettnek, ha részére az ismeretmegújító oktatás (továbbképzés) folyamatosan megtörtént.

 

A munkahelyi elsősegélynyújtás főbb témakörei:

  • A munkahelyi elsősegélynyújtás jogi vonatkozásai.
  • Az elsősegélynyújtás jelentősége.
  • Baleset-megelőzés.
  • Első teendők (tájékozódás, biztonság, állapotfelmérés).
  • Elsősegélynyújtó felszerelés és annak szakszerű használata.
  • Eszméletlenség és légútbiztosítás.
  • Újraélesztés és defibrillátor használata.
  • A bőr sérülései (kisebb vérzések, nagyobb vérzések, orrvérzés, bőrbe fúródott idegen test, égési sérülés, maróanyag a bőrön).
  • A vázrendszer sérülései (koponyasérülés, gerincsérülés, felső végtag sérülései).
  • A keringési rendszer akut betegségei (infarktus, agyi érkatasztrófa).
  • A légzőrendszer akut állapotai (légúti idegentest, asztmás roham).
  • Egyéb hirtelen kialakuló állapotok (görcsroham, allergiás reakció, alacsony vércukorszint).
  • Mérgezések.

 

Árajánlat kérése (cég esetén)

 Online jelentkezés 

Jelentkezési lap letöltése

 

________________________

A fenti tartalom tájékoztató jellegű, szerződéses ajánlatnak nem minősül.

További részletekért keresse munkatársainkat!

 

Az építési-kivitelezési munkaterületeken – ahol általában több munkáltató munkavállalói egy időben, különböző, egymást követő munkákat végeznek – a megfelelő együttműködés érdekében különösen fontos a koordináció.

Sajnos a megfelelő szakmai koordináció hiánya miatt következik be az építőiparban a legtöbb halálos baleset.

A 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet előírása szerint egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében, munkavédelmi szakképesítésű személyt kell alkalmazni mind a tervezés, mind a kivitelezés fázisában, akit biztonsági és egészségvédelmi koordinátornak nevezünk.

A koordinátor a kiviteli terv készítésével összefüggésben:

  • A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, a kivitelezési tevékenység előkészítésénél érvényre juttatja a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, ennek érdekében összeállít egy olyan dokumentációt amelyben az építmény és az építési technológia egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzítik a későbbi munkák biztonságos elvégzése érdekében.
  • Szakmailag ellenőrzi a Biztonsági és Egészségvédelmi Tervet, biztosítja a jogszabályi megfelelést.
  • Összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen:
  • a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását,
  • a különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamának meghatározását.

 

A koordinátor az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben:

  • Összeállítja a munkavédelmi oktatási anyagot;
  • Elvégzi a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolását annak érdekében, hogy a munkáltató és a munkát személyesen végző önálló vállalkozók az építési munkahelyeken biztosítandó minimális követelményeket, továbbá a biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák;
  • Indokolt esetben kiegészítést készít a Biztonsági és Egészségvédelmi Tervhez, valamint az egészség és biztonság célszerű követelményeit tartalmazó dokumentációhoz annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit;
  • Az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között közreműködik a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségi szabályokra;
  • A munkafolyamatok ellenőrzését összehangolja;
  • A szükséges intézkedéseket megteszi annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.

Több nagy projekttel a hátunk mögött kiemelkedő szakmai tapasztalattal rendelkezünk.

Előzze meg a balesetet! Keressen minket, segítünk!

Árajánlat kérése

A veszélyes gépek használatakor számolni kell azzal, hogy az évek során a gép állapota romlik, kopik, egyes részei sérülnek. Ezért használatuk fokozottan veszélyessé válhat.

5 évenként munkavédelmi szempontú vizsgálatot kell végezni azért, hogy bebizonyosodjon, az adott veszélyes gép biztonságos műszaki állapotban van.

A vizsgálatot meghatározott szempontok szerint ellenőrizni, majd pedig mindezt hitelt érdemlően dokumentálni szükséges. Ezt a folyamatot hívják gépvizsgálatnak, vagy más néven időszakos biztonsági felülvizsgálatnak.

Az elvégzett felülvizsgálat magában foglalja:

  • A hatályos jogszabályok, rendeletek, szabványok előírásai alapján a vonatkozó műszaki-biztonsági követelmények betartásának vizsgálatát;
  • a kérdéses munkaeszköz/gép működés közbeni, üzemi körülmények közötti vizsgálatát;
  • a munkaeszköz/gép dokumentációjának vizsgálatát;
  • felülvizsgálatról szabványos jegyzőkönyv készítését.

Az időszakos felülvizsgálatot a munkavédelmi hatóság (OMMF) ellenőrzi.

Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről:

  1. §

(1) „A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot − kivéve a veszélyes technológia esetét − szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.”

(3) „A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter − az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben − meghatározza a munkaeszközökre, továbbá a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintjét, ideértve az ideiglenes vagy változó helyszínű építkezésekre vonatkozó munkavédelmi szabályokat is.”

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelmi törvény végrehajtásáról:
3. §

(1) „Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.”

(2) „A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és − ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte − annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.”

(3) „Az Mvt. 23. §−ának (1) bekezdése szerinti munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak megfelelően elvégezték.”

Keressen minket és segítünk!

Árajánlat kérése

A hatóság által ellenőrzésre kérhető dokumentumok meglétének és megfelelőségének ellenőrzését elvégezzük, hiányuk, nem megfelelőségük esetén javaslatot teszünk a szükséges dokumentumok pótlására. Kérésre rövid határidőn belül a hatósági ellenőrzésre elkészítjük azokat.

A létesítmény komplex átvizsgálása, helyszíni szemle megtartása során a munkavédelmi jogszabályok előírásainak teljesülését ellenőrizzük.

A helyszíni bejárás során feltárt hiányosságokról és a szükséges intézkedésekről jegyzőkönyvet készítünk.

Igény esetén a hatósági ellenőrzés során képviseljük megbízóinkat.

Keressen minket és segítünk!

Árajánlat kérése

A kockázatbecslés/kockázatértékelés a munkáltató legáltalánosabb, további intézkedéseket megalapozó, előre vetíthető káreseményeket megelőző komplex feladata, amelynek fő célja a munkavállalók optimális munkakörülményeinek megteremtése és egészségük megőrzése.

A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakember közreműködése nélkülözhetetlen a feladat elvégzéséhez.

A Global-Okt Kft. munkavédelem területén elismert, kiváló szakemberekből álló csapata garantálja a hatóságok által elfogadott, megbízható és a hétköznapi gyakorlatban is jól használható kockázatértékelés elkészítését.

A kockázatértékelés elvégzését a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a írja elő.

A munkáltató valamennyi munkahelyre vonatkozóan köteles elvégeztetni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését, és ennek dokumentálását. Lényegében valamennyi tevékenységét erre alapozva kell megkezdenie és folytatnia.

A munkahelyi kockázatértékelés szempontjából a legfontosabb, hogy a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az elkészült kockázatértékelést – a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem kell évente felülvizsgáltatni, hanem legfeljebb 3 évente újra el kell készíteni!

Indokolt esetben vagy soron kívül is szükség lehet az elkészített kockázatértékelés felülvizsgálatára.

A dokumentumot 5 évig meg kell őrizni, kivéve, ha felülvizsgálati jegyzőkönyv másként rendelkezik.

Keressen minket és segítünk!

 Árajánlat kérése

A mentési terv a munkahelyen, munkavégzés közben előfordulható rendellenes körülmények kezelésére (havária helyzetre) szolgál.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján:

  1. § (1) „Rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv a külön jogszabály által előírt – biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú – tervbe foglalva is elkészíthető.”

(2) „A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell.”

A mentési terv feladata kettős:

  • Egyrészt összehangolja, megtervezi a munkáltató tevékenységét a rendellenes körülmények miatt kialakult helyzet felszámolásában. Meghatározza az adott esetekben használható megoldási módokat, szervezési instrukciókat.
  • Másrészt feladata a munkahelyeken a rendeltetésszerű működés közben bekövetkező olyan nem várt esemény rendezése is, amely magában hordozza a folyamat ellenőrizhetetlenné válását, ezért azonnali beavatkozást igényel.

 

Bízza a terv kidolgozását szakemberre!

Keressen minket és segítünk!

Árajánlat kérése

A munkabalesetek kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység.

A keresőképtelenséget okozó balesetek kivizsgálását a munkáltató irányítja, bevonva:

  • a munkavédelmi feladatokkal megbízott személyt,
  • a munkavédelmi képviselőt,
  • szükség szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát.

A balesetet követően vizsgálatot kell tartani, az ok – okozati összefüggéseket fel kell tárni, továbbá meg kell állapítani, hogy mit tettünk meg a baleset elkerülése érdekében.

Súlyos, életveszélyes, halálos munkabalesetet azonnal köteles a munkáltató bejelenteni
a munkavédelmi hatóságnak.

Dokumentált oktatás keretében a tanulsággal szolgáló munkabaleset alapján a kivizsgálás során feltárt kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat meg kell ismertetni a többi munkavállalóval. Az oktatás során fel kell hívni a figyelmet a hibákra, a hibák kijavítására tett intézkedésekre, illetve a követendő magatartási szabályokra a hasonló balesetek elkerülése érdekében.

Keressen minket és segítünk!

Árajánlat kérése

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 55. §-a alapján minden munkáltatónak gondoskodnia kell munkavállalói munkavédelmi szempontú dokumentált oktatásáról, amely nélkül önállóan egy alkalmazott sem foglalkoztatható.

A munkavédelmi oktatás célja a munkavállalók egészségének megóvása és munkaképességének megőrzése a munkavégzés közben.

Az oktatás során a dolgozók megismerik a munkakörükhöz szükséges munkavédelmi ismereteket, így az oktatást követően már felkészültek lesznek a biztonságos munkavégzésre, és a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére.

A munka- és balesetvédelmi oktatás megtartására/megtartatására a munkáltató kötelezett.

A munkavédelmi oktatás tematikáját azonban munkavédelmi szakembernek kell összeállítania.

Munkavédelmi oktatást kell tartani:

  • munkába állást megelőzően
  • munkahely vagy munkakör megváltozásakor
  • munkaeszköz változásakor (új technológia, berendezés)
  • 6 hónapnál tovább távol lévő munkavállaló újbóli munkába állásakor (pl. kismama)
  • munkahelyi balesetet követően

 

A baleset megelőzése kisebb ráfordítással jár, mint a következmények orvoslása.

A helyi adottságokat figyelembe vevő, a megbízó cégre, az érintett munkakörre szabott oktatási tematikát készítünk.

Oktatásunk nem a száraz jogszabályi hivatkozásokra helyezi a hangsúlyt, hanem gyakorlatias, lényegre törő, a korábbi tapasztalatokra építünk benne.

Oktatóink szakmailag felkészült, színvonalas, projektoros oktatást tartanak.

 

A munkavédelmi oktatásunk főbb tartalmi elemei (a helyi adottságokat figyelembe véve):

  • a munkavédelem alapvető jogi szabályozása,
  • az adott munkahelyre vonatkozó speciális munkavédelmi szabályok (a munkavégzés helyének és az alkalmazott technológiának, anyagoknak a főbb munkavédelmi jellemzése) részletezése,
  • a munkahelyi kockázatok és azok elhárításának ismertetése,
  • a munkabalesetek és úti üzemi balesetek fogalma, balesetek bejelentése, kivizsgálása,
  • a baleset bekövetkezésekor a munkavállaló és munkáltató feladatai,
  • a munkaterület és a munkaeszközök ellenőrzési kötelezettsége,
  • az egyéni védőeszközök használata,
  • a veszélyes anyagok kezelése, a kémiai biztonság fogalma,
  • a munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelességei,
  • a munkába állás munkavédelmi feltételei,
  • az orvosi vizsgálatok rendje,
  • a munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei,
  • munkabalesetekkel, orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalók,
  • munkabalesetekkel kapcsolatos kártérítés szabályai,
  • az oktatások rendje,
  • a védőeszköz juttatás munkáltatói szabályozása,
  • a munkáltató tevékenységében előforduló veszélyforrások és az ellenük való védekezés,
  • az alapvető magatartási biztonsági szabályok a munkahelyen,
  • az aktuális munkakörök kockázatai
  • a dohányzás munkáltatói szabályozása.

Ne feledje!

Az oktatást évenként meg kell ismételni.

Az új belépőket előzetes oktatásban kell részesíteni!

Minden esetben a munkavédelmi oktatási naplóban dokumentálni kell az oktatást!

A munkavédelmi oktatások megtörténtét az illetékes munkavédelmi hatóság ellenőrzi.

Keressen minket és segítünk!

Árajánlat kérése

A Munkavédelmi Szabályzat elkészítésének célja a jogszabályokban kötelezően előírt munkavédelmi szabályok egységbe foglalása.

A szabályzat a munkahely egész területére egységes szempontok szerint rögzíti a vezetők és a beosztott munkavállalók:

  • munkavédelmi feladatait,
  • az alkalmazás munkavédelmi feltételeit,
  • az oktatás rendjét,
  • az egyéni védőeszköz juttatás szabályait,
  • a munkavégzésre vonatkozó általános követelményeket, valamint
  • a munkavédelmi eljárások rendjét.

A Munkavédelmi Szabályzat elkészítése ma már nem előírás, azonban egyes fejezeteinek megléte kötelező (pl. egyéni védőeszköz juttatási rend, munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendje, stb.). Ezeket a dokumentumokat külön-külön ellenőrzi a hatóság, és bírságokat szab ki hiányosságok esetén. Ezért célszerű elkészíttetni a Munkavédelmi Szabályzatot, mely átfogóan és áttekinthetően tartalmazza a munkavédelmi jogszabályok által előírt dokumentumokat.

A szabályzat tartalmát a tevékenység jellege és a veszélyessége határozza meg.

A Munkavédelmi Szabályzatban – általában – az alábbi szakmai tartalmakat dolgozzuk ki:

  • munkavédelmi ügyrend;
  • foglalkoztatás munkavédelmi feltételei;
  • munkavédelmi oktatások rendje;
  • egyéni védőeszköz juttatási rend;
  • bőrvédő szer, ipari kéztisztító, bőrvédő készítmény juttatás;
  • védőital juttatás;
  • munkahelyekre és munkavégzésre vonatkozó rendelkezések (általános magatartási szabályok, speciális tevékenységektől függő szabályok);
  • munkavédelmi eljárások rendje (létesítés, üzembe helyezés, időszakos biztonsági felülvizsgálat);
  • munkavédelmi ellenőrzések rendje;
  • munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendje;
  • munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos szabályok (bejelentés, nyilvántartás, kivizsgálás).

 

Vállalkozásuk Munkavédelmi Szabályzata milyen részletességgel szabályozza ezeket a területeket?

Amennyiben a meglévőt szeretné felülvizsgáltatni, netán hiányosnak érzi vagy egy teljesen új szabályzatot szeretne készíttetni, forduljon hozzánk bizalommal!

Keressen minket és segítünk!

Árajánlat kérése

Az üzemeltető munkáltatónak a munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be.

Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani.

Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül!

A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az ne veszélyeztesse sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát. A veszélyforrások elleni védekezés módját a munkáltató köteles megállapítani.

A munkavégzés összehangolása

Olyan munkahelyen, főként építkezéseken, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ne jelentsen veszélyt az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra.

Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell.

Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató a felelős, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor pedig az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.

Nehéz a munkavédelmi előírásokon kiigazodni? A jogszabályi követelményeknek maradéktalanul eleget tenni?

 

Keressen minket és segítünk!

Árajánlat kérése

Megvásárolt szolgáltatásunk típusától függően vállaljuk Megbízóink munkavédelmi hatóság előtti képviseletét, így nekik nem kell egyedül szembenézniük az ellenőrző szakhatósággal.

Érdemes Önnek is igénybe vennie szolgáltatásunkat, hiszen:

  • ezzel értékes időt takarít meg;
  • olyan csapatot választ, mely szakszerűen képviseli érdekeit;
  • a szakhatóság előtt azonnal tudunk reagálni a kérdésekre, így az esetek jelentős részében már nincs szükség többszöri egyeztetésre;
  • kikerülhetőek az esetlegesen nem megfelelő nyilatkozatok okozta további hatósági vizsgálatok

 

Keressen minket és segítünk!

Árajánlat kérése

Veszélyes gépek, illetve technológia esetén a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény írja elő a munkavédelmi üzembe helyezést.

A veszélyes gépek üzembe helyezését megelőzi egy úgynevezett munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (ez a munkavédelmi üzembe helyezés feltétele). A veszélyes gépek listáját a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza. Veszélyes gépnek minősülnek például az emelőgépek, rakodógépek, prések, láncfűrészek, szalagfűrészek, hegesztő berendezések, stb.

A jogszabály értelmében a munkavédelmi üzembe helyezés lényege, hogy: „az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (…)”

A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot munkavédelmi szakember végzi, melynek során a szakember azt vizsgálja, hogy az adott gép megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek. (Például rendelkezik-e a gép megfelelőségi tanúsítvánnyal, gépkönyvvel, a villamos követelmények megfelelők-e /elektromos gép esetén/, a telepítési körülményi és a személyi feltételek adottak-e a biztonságos működtetéshez, stb.)

Fontos, hogy a vizsgálat lebonyolítása munka-egészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek számít!

Amennyiben a vizsgálati, mérési jegyzőkönyvek, elismervények, szükséges hozzájárulások rendben vannak, az érdekeltek számára hozzáférhetőek, illetve az engedélyezéshez szükséges minden okirat rendelkezésre áll, akkor az előzetes vizsgálat sikeresnek minősíthető és a munkavédelmi szakember javasolhatja írásban az üzembe helyezést.

Ezek után a Munkáltató egy egyszerű nyilatkozatban üzembe helyezheti a veszélyes gépeket, amelyeket ezután min. 5 évenként időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni.

Csökkentse a gépek okozta sérüléseket, bízzon meg munkavédelmi szakembert, aki szakszerűen lefolytatja a munkavédelmi üzembe helyezést!

 

Keressen minket és segítünk!

Árajánlat kérése